" Nagyot nyeltem, tekintetemmel a tükör mélyét fürkésztem. Vajon visszatért már a lelkem?'
Yelena egy évnyi raboskodás után azt hiszi akasztani viszik. Ám váratlan szerencse éri, a Parancsnok ételeit kóstolhatja, persze ha mérgezett azt Yelena bánja...
A lány úgy dönt élne még egy kicsit, talán meg is szökhetne Ixiából.
Yelenának nincs szerencséje, Valek aki segít a lánynak elsajátítani a kóstoláshoz való tudást, kezdésnek megmérgezi a lányt, biztos ami biztos. Így minden nap meg kell kapnia az ellenszert, különben meghal.
Nekem tetszett ez a történet. Igazán egyedi és szórakoztató világot épített fel a szerző, aki kevésbé izgalmasnak mondható munkáját adta fel az írásért, ez pedig nem más mint a meterológia.
Nemcsak a karakterek, hanem a felépített világ is nagyon jó.
A szerző kellő figyelmet fordított minden apró részletre, olvasás közben nem volt hiányérzetem, mindenre választ kaptam.
Bár szinte az első percben kiderül, hogy Yelena szíve kiért dobog, ez a szál egyáltalán nem lett előtérbe hozva, nem ártott a történetnek.
"Árvaságra jutottam. Sanyargattak. Bebörtönöztek. Megmérgeztek. Mágiával lettem megátkozva.
A lista napról napra csak gyarapodott."
Aki szereti a fantáziadús történeteket, a nem mindennapi helyzeteket, és a vagány szereplőket annak ideális lesz ez a sorozat. Ráadásul bőven van benne humor is.
Igen, sajnos sorozat. Picit dühös vagyok, mert én csak úgy szeretek sorozatokba kezdeni, ha már az összes rész a kezemben van.
A következő rész Mágiatan címen jelenik majd meg.
A borító nagyon jól sikerült, így képen nem látszik annyira jól, de tényleg hatásos.
Értékelés:
4 mérgező cseresznye az 5-ből!!!
Molly McAdams: Kétesélyes szerelem
Joggal lehet kérdezni, hogy mi vonzott a könyvben...azt hittem egy aranyos szerelmes sztorit fogok olvasni. Szerencsére azért olvastam már jót is ( A nyár amikor megszépültem, Anna és a francia csók,Iránytű önmagamhoz stb.)
Ez a történet viszont nagyon -nagyon nem jött be.
Annyira klisék és ostobaságok halmaza az egész, hogy az valami hihetetlen.
Harper lányka végre kikerül a szigorú atyai tekintetek kereszttüzéből, és ollé, lehet fiúzni, ha akarja lehet neki kettő is. Mert ugye egy az nem elég.
Mert van akinek a lova szép, van aki meg jó a dumája..
Nem segített volna az sem ha mondjuk tizennégy évesen pottyan az ölembe a könyv, akkor is viszketnék tőle.
A jó vaskos kötet, nem tartalmaz mást mint huzavonát meg nyáladzást.
Nem szól semmiről, nem vezet sehová.
Úgy megkérdezném a szerzőt, hogy miért írta meg?
Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a kiadó miért nem cseréli fel a címeket? Vagyis a hazai kiadásoknál a magyar cím kerüljön a borítóra, nagy betűkkel, és az angol cím szerepeljen bújtatva a borítón.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése