Rég olvastam már vámpíros könyvet,gondoltam kicsit kirándulok a várszívók világában.
A történetben fura helyzet áll elő, ugyanis szereplőnk vámpírból vedlik át újra emberré. Méghozzá hamvas, tizenéves kamaszlánnyá.
Lenah szerintem remek karakter. Mind vámpírnak mind emberlánynak. Érdekes volt a kontraszt a vámpírléte és az emberi mivolta között.
Lenah nem olyan gügyögős vámpír volt, hanem az az igazán vérszomjas. Sőt vámpírunk királynő volt aki a a legjobbakat gyűjtötte maga köré.
Bár kliséket is felvonultat a könyv, a szerző a szerelmi szálat is beleszőtte a történetbe, ennek ellenére szerintem ez egy jó vámpíros könyv.
Igaz a szerelmi szálat én a jelenben hanyagoltam volna.
A múltbéli románcok Lenah múltjából elég lett volna ide.
Ami nagyon jól hatott azok az a dolgok ami igazi emberi tulajdonságok, amikről mi sokszor megfeledkezünk, pedig igazi csodák. Ilyen, hogy érző lények vagyunk, van lelkünk, ízeket érzünk, érzékelünk, lélegzünk, dobog a szívünk.
A két idősík váltakozása kellő izgalomban tartja az olvasót.
Tudtam, hogy YA könyvet tartok a kezemben, ezért most nincs jogom nyafogni, hogy a főszereplő iskolás.
Örvendetes, hogy a borító szakított a vámpíros könyvek ismert klisés kinézetével, nincs csöpögő vér, és agyarak.
Értékelés:
4 vérző cseresznye az 5-ből!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése