Az iskolai erőszak, a kamaszkor nehézségei és a csonka családok kudarca visszhangzik a lapokon.
A vékonyka könyvbe megannyi fájdalom elfért, ami a tizennégy éves Beatriz életéről szól.
Egy évvel azután, hogy Beatriz apja lelépett otthonról, a kislány úgy érzi valakinek el kell mesélnie a mindennapjait, a gondjait.
Apjára esik a választása. Egyrészt hiányzik neki, másrészt Beatriz biztos lehet benne, hogy titkai jó helyre kerülnek, hiszen a levelek amik az apukának íródtak sosem lesznek elküldve...
"Igen, persze, lehetett tévedés, hogy Anyut vetted feleségül. De vajon abban is tévedtél, hogy az én apukám lettél?"
Először úgy tűnik, hogy a lánynak "csak" apja lelépése, és anyja depressziója az ami megnehezíti az életét.
Aztán ahogy szaporodnak a levelek, Beatriz úgy ad mindig eggyel több gondot, sérelmet, magányt és fájdalmat a leveleihez.
Az iskolai erőszak és annak kezelése lehetne a könyv "tudományos " magyarázata .
Azt gondolom, hogy az ilyen könyveket kellene a kamaszok kezébe adni, és a tanárokéba is!
Egyértelmű, tömör, megrázó és naprakész a könyv és benne megannyi Beatriz magára vagy osztálytárásra ismerhet.
A könyvet a rövidsége ellenére teljesnek éreztem, és a lezárás is jó volt.
A könyv belső díszítése nagyon jól ellensúlyozza a komor tartalmat. A boríték, és bélyeg képek különlegessé teszi a kötetet.
Értékelés:
4 zaklatott cseresznye az 5-ből!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése