Már megint túl sokáig várakoztattam egy könyvet! Ha tudtam volna, hogy ennyire fog tetszeni korábban elolvastam volna.
A Tate család négy női tagja a főszereplője a könyvnek. Miután Birdie lányának, Chessnek házassága meghiúsul, ráadásul az eljegyzés felbontása után a volt vőlegény tragikus hirtelenséggel meghal, Birdie úgy érzi muszáj lányát kicsit elbújtatnia a világtól,ezért a több éve üresen álló nyaralójukba tervez eltölteni két hetet. Az ötlet megtetszik másik lányának Tate-nek is sőt Birdie testvérének Indiának is.
Miután elindulnak lassacskán kiderül, hogy mind a négy nőnek van mit átgondolnia, van miért elmenekülnie.
Felváltva szólalnak meg a könyv lapjain. Birdie az anya visszaemlékezik a két lányára még kisgyerekként, majd a házasságára, ami épp akkora ürült ki mire a lányok felnőttek.
Tate a munkája rabja, utazik a nagyvilágban, sehol sincs otthon és a családjától is eltávolodott. India felnevelt három gyereket, elviselte művész férje depresszióját, majd örök bűnhődésre ítélte magát miután a férfi öngyilkos lett. Chess pedig gyászol és orvosa tanácsára naplót ír, amiből kiderül mi vezetett odáig, hogy lefújja az esküvőt.
"Birdie igyekezett leplezni az idegességét.Próbált nem gondolni Chessre úgy,ahogy húsz perccel korábban látta a padlástér homályában,a semmibe bámulva,olyan leverten mint Sylvia Plath vagy egy másik megkínzott lélek."
A négy nő örül a Tuckernucki remete életnek ahol nincs villany, sem térerő, sem számítógép így ha akarnak sem tudnak a világ dolgaival törődni csak egymással és a saját gondjukkal.
A szigeten egyetlen férfire számíthatnak Barrett Lee-re aki apjától örökli meg a ház gondnokságát.
Számomra végig izgalmas volt a történet, mind a négy nő élete, gondolatai érdekeltek. Egyedül India nem tudott szimpatikus lenni, nem kedveltem meg, de a másik három nőnek nagyon drukkoltam.
Tate-ben kicsit magamra ismertem, sok helyzetben viselkedett úgy ahogy én tettem volna, és érzelmileg is hasonló karakterek vagyunk.
Tetszett, hogy nem játszották el a tökéletes családot, haragudtak, irigykedtek vagy éppen féltékenyek voltak egymásra, de persze szerették is egymást és próbáltak egymáshoz empátiával kellő érzékenységgel fordulni.
Hétköznapi sérelmek, vágyak keverednek a múlttal, tervek amik percek alatt omlanak össze, szerelmek,csalódások és maga az élet minden jó és rossz velejárójával,amit szerintem a szerző remekül adagolt. Nem éreztem, hogy sok lenne vagy giccses.
"A drámai fordulatok úgy kísérték nővére életét, mint a parfümje illata.Tate mostanra már tudta, hogy vannak emberek, akik egyszerűen ilyenek, míg a hozzá hasonlók jelentik a közönségüket."
Külön érdekessége a könyvnek,hogy Tuckernuck egy létező sziget, és a szerző épp a szomszédságában él! A sziget valóban olyan háborítatlan ahogy az a könyvben szerepel, és csak azok mehetnek a szigetre akik ott is élnek.
A borítót is érdemes megemlíteni,nagyon tetszetős!
Értékelés:
5 szigeti cseresznye az 5-ből!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése